A szex és a kamaszok – állítólag nem falra hányt borsó

Written by ildikoS. Posted in Egészségről, betegségről, Gyerekem, gyereked

teen lovePofákat vág, forgatja a szemét, és még talán olyan mondatok is elhangzanak, hogy „jaj, haggyá’ má’ békén, én ezt már mind tudom, és ehhez te különben sem értesz”. Vagy zavarba jön és hárít. Vagy elnézően mosolyog, amolyan „azt hiszed, hogy ezt nem dumáltuk ki már régesrég a többiekkel” nézéssel. Aki próbált már szexről komolyan beszélgetni kamaszgyerekével, az pontosan tudja, hogy most miről beszélek. Hát akkor érdemes egyáltalán? – merülhet fel a kérdés sokunkban.

Állítólag igen, nagyon is érdemes, még úgy is, ha ott és akkor ennek pont az ellenkezője látszik. Úgy tűnik, mintha borsót hánynánk a falra, pedig ez nem így van.

Merthogy mi, szülők vagyunk a legfontosabb példaképek a gyerekeink szemében, ha a szexualitásról van szó. (És persze szerencsés esetben nemcsak ebben, hanem sok minden másban is, de most beszéljünk csak erről.) Legalábbis egy montreali kutatás szerint.

A montreali egyetem egy korábbi felméréséből ugyanis az derült ki, hogy a 14 és 17 év közötti gyerekek csaknem fele a szüleit nevezi meg, ha azt kérdezik tőle, kinek a mintáját követi/fogja követni a nemi élettel kapcsolatos kérdésekben. Ezzel pedig büszkén és fölényesen megelőzzük a barátokat és a celebeket is, hurrá.

Összesen 1171 fiatalt kérdeztek meg, akiknek 45 százaléka a szülei életét és szemléletét tekinti példának a szexualitás terén, míg a barátokra 32 százalékuk hallgat, 15 százalékuk pedig az itt-ott felbukkanó „hírességeket” lesi mintát keresve (15 százalékuknak mozisztárok vagy zenészek a példaképeik a szex terén, míg 7 százalékuknak sportolók vagy médiasztárocskák).

Az arány voltaképpen nagyon jó, még akkor is, ha ez egyáltalán nem így jön le egy átlagszülő mindennapjaiban. Amikor ugyanis megfordították a dolgot, és 1139 anyát kérdeztek arról, mennyire érzik saját befolyásukat gyerekük nemi élettel kapcsolatos hozzáállására, akkor az anyák meglepően nagy arányban (78 százalék) úgy látták, hogy dehogyis érdekli a gyerekeiket, hogy ők mit papolnak a szexről, hanem ehelyett csak a barátaira hallgatnak és a saját fejük után mennek. „Bizonyára azért érzik így, mert amikor kamaszgyerekük előtt szóba hozzák a dolgot, az csak elfordul és úgy tesz, mintha nem érdekelné az egész” – véli Jean-Yves Frappier.

love2Ha pedig a gyerek a szüleit tekinti példaképnek, azért jó, mert ezek a gyerekek később kezdik a nemi életet: a megkérdezett 14–17 éves fiúk 17 százaléka, a lányok 22 százaléka válaszolta, hogy volt már szexuális kapcsolata. Azok esetében viszont, akiket nem befolyásol az, amit otthon látnak e téren, ez az arány mindkét nem esetében 40 százalék körül volt. Vannak persze olyanok is szép számmal (a résztvevők egyharmada), akik állításuk szerint semmilyen mintát nem követnek szexuális szokásaik kialakításakor. Ők a korai nemi élet gyakoriságát tekintve valahová az előbb említett két csoport közé esnek.

Mi ebből a tanulság? Hát, nagyjából annyi, hogy akkor is érdemes időt és energiát áldozni arra, hogy ilyesmiről is beszélgessünk a gyerekkel, ha abban a pillanatban úgy tűnik, mintha nagyjából a falnak beszélnénk. Mert ha nem is mutatják, a példát azért mégiscsak rólunk veszik… ebben is…

Kövesd a NőBlogot a Facebookon is!

Fotó: Flickr

Kulcsszavak:, , , , ,

-- Hirdetés -- -- --

Nekem is van mondanivalóm

*